Életmód

A rákos megbetegedések időben történő kiszűrése életet ment

(Összeállította: Dr Tegzes Marianna)

A különböző szerveket érintő rákos megbetegedések terápiája a kutatásoknak köszönhetően folyamatosan fejlődik, egyre célzottabbá és eredményesebbé válik, a gyógyulási statisztikák is javulnak, mégis, még ma is a gyógyulás biztos záloga a daganat időben történő felfedezése. Az időben felfedezett rákos elváltozások sebészi úton történő eltávolítása teljes gyógyulást eredményezhet. Sok esetben nincs szükség a szervezetet megterhelő kiegészítő sugár és kemoterápiás beavatkozásokra sem.
A rákos megbetegedések szűrésére az általános laborvizsgálatok nem alkalmasak. Ezekre célzott szűrővizsgálatokat kell végeztetni.

Vastag- és végbélrák:

A vastagbélrák a legjobban szűrhető, és idejében felfedezve az egyik legjobban gyógyítható rákféleség, mégis Magyarországon a vastagbélrák halálozási statisztikák tekintetében Európában az utolsók között kullog.

  • 2. leggyakoribb rákmegbetegedés a nők és férfiak körében is
  • rendelkezésre állnak a korai diagnosztikához szükséges szűrővizsgálatok, eszközök
  • legjobban, legeredményesebben szűrhető rákféleség
  • a rákok többsége vastagbél polipok rosszindulatú elfajulás következtében jön létre, a kialakulásához kb. 10 év szükséges. Ez idő alatt rengeteg lehetőség lenne a felfedezésre és gyógyításra.
  • a szűrés 40 éves kortól javasolt. Ha egyenes ági rokonnál 50 éves kor előtt előfordult vastagbélrákos megbetegedés, akkor 10 évvel azelőtti életkorban kell elkezdeni a szűrést, mint ahány évesen az egyenes ági rokon megbetegedett
  • szűrés módja: széles körben elérhető a széklet vérvizsgálat. Mivel a polipok vagy béldaganatok nem mindig véreznek, így tévesen negatív eredmény is születhet. Ezért javasolt egy alkalommal 3 különböző székletből történő mintavétel, és a mintavételi eljárás évenkénti, kétévenkénti ismétlése.
  • újabban gyógyszertári forgalomban kapható egy jóval hatékonyabb, sokkal érzékenyebb székletvizsgálati teszt, amelynek alapja az enzimes vastagbélrák szűrés, az M2-PK vagyis piruvát kináz enzim kimutatása a székletből. A vizsgálati metódus alapja, hogy ezt az enzimet a vastagbélrák sejtjei nagy mennyiségben termelik. Létezik kombinált teszt, amely a két féle vizsgálatot, a széklet vér és M2-PK enzim kimutatását egyesíti, így az érzékenységet tovább növeli.
  • a vastagbélrák szűrés legbiztosabb módja a vastagbéltükrözés, amelyet 50 éves kor felett 10 évente érdemes elvégeztetni

Emlőrákszűrés:

  • nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat
  • minél hamarabb történik a felfedezés, minél kisebb a daganat mérete, annál jobbak a túlélési esélyek
  • a fájdalmatlan csomók a legveszélyesebbek
  • 20 éves kortól javasolt a havonkénti önvizsgálat, lehetőleg a menstruáció utáni héten, amikor az emlő még jól áttapintható, puha, nem érzékeny és duzzadt
  • Ha az emlők önvizsgálata során vagy bármikor az alábbi tünetek valamelyikét észlelné, haladéktalanul forduljon orvoshoz:
    • csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban
    • a mell formájának megváltozása
    • váladékozás a mellbimbóból
    • a mellbimbó tartós behúzódása
    • az emlő bőrének megváltozása „narancshéj tünet”
  • nagyon fontos a vizsgálat elvégzése azoknál, akiknél egyenes ágon ( nagyszülő, szülő, testvér) elfordult emlőrák
  • 20-40 éves kor között 3 évente a nőgyógyászati szűrés keretében szükséges az emlő orvos általi tapintásos vizsgálata, 40 év felett évente
  • a mammographia a kisebb méretű, vagy rejtetten elhelyezkedő daganatokat is képes kimutatni
  • mammographias vizsgálat elvégzése 40 éves kor felett javasolt
  • 40 éves kor alatt emlő UH vizsgálattal lehet szűrni, mert a sűrűbb, mirigyes emlőállományon a röntgen sugarak sem hatolnak át megfelelően, a tömött mirigyes állomány tapintása sem mindig egyértelmű
  • országos szűrővizsgálati rendszerben a 45-65 év közötti nők 2 évente névre szóló meghívót kapnak
  • akiknél egyenes ági rokonnál előfordult a daganatos megbetegedés, azoknál a rokon betegségénél 5-10 évvel korábban el kell kezdeni a szűrést
  • akik aBRCA1 és BRCA2 génmutációt hordozzák,azoknál az emlőrák kialakulásának kockázata kb 65%, akik nem, azoknál 8 % ( génvizsgálattal pontosabb kockázatbecslés is lehetséges)
  • BRCA1 és 2 génmutációt hordozóknál néhány havonta emlő UH vizsg. javasolt
  • mammographias vizsgálatot legkorábban 30 éves korban végeznek, de nem szült nőnél csak kiemelten indokoltan, pozitív emlő UH, tumor gyanús képlet esetén diagnosztikus célból
  • mammographias vizsgálat kiegészítéseképpen is szükség lehet UH vizsgálatra, ha a maradék mirigyes állomány jobb áttekintése szükséges
  • férfiak is lehetnek BRCA1 és 2 hordozók, férfiágon is továbbadható, férfiaknál ritkábban okoz emlőrákot
  • emlőrák anyai és apai ágon is öröklődhet

Tüdőrák szűrés:

  • Mo-on a férfiak körében a tüdőrák a vezető ráktípus
  • a tüdőrákos megbetegedések 83%-a a dohányzással hozható összefüggésbe, minden 7. dohányos élete során tüdőrákossá válik.
  • 2014. január 1-től a javuló Tbc előfordulási gyakoriság okán országosan  már nem a teljes  lakosságra, hanem bizonyos rizikó csoportokra vonatkozik a kötelező szűrés.
  • minden 40. életévét betöltött személynek foglalkozásától függetlenül joga van évente egyszer térítésmentes szűrővizsgálaton részt venni. Kiemelten ajánlott dohányosoknak!
  • 40 év alattiak 1700 FT térítés ellenében munka alkalmassági vizsgálat keretében beutalóval vehetnek részt
  • 40 éves kor alatt ingyenes tüdőszűrő vizsgálat jár pl a hajléktalanoknak, hajléktalanokkal dolgozóknak,az egészségügy bizonyos területein dolgozóknak, tbc kontaktoknak stb.
  • dohányzás elhagyását követően 10 év múlva a volt dohányos tüdőrák kockázata az átlagos népesség kockázati szintjére csökken. Érdemes abbahagyni!
  • LDCT ( spirál CT) alacsony dózisú CT vizsgálat, apró daganatok szűrésére is alkalmas, a hagyományos tüdőszűrésnél 95%-al nagyobb érzékenységű

Prosztatarák szűrés:

  • a prosztatarák a férfi daganatos megbetegedések között a 4. leggyakoribb
  • lassan fejlődik ki
  • az idejében felismert prosztatarák gyógyítható, de legalábbis sokáig lokalizálható
  • minden 40 év feletti férfinak javasolt évente urológiai szűrővizsgálaton részt vennie, ahol az utóbbi időkben már általában ultrahangos vizsgálat és az ún. prosztata specifikus antigén a PSA vizsgálat történik.
    Önmagában a PSA vizsgálat nem elegendő a daganat kizárására, illetve más prosztata megbetegedésekben (pl gyulladásokban) is magasabb értéket mutathat.

Méhnyakrák szűrés:

18. éves kortól javasolt az évenkénti nőgyógyászati vizsgálat és citológiai vizsgálat, ez a Papanicolau vagy Pap teszt, innen van a citológiai vizsgálat eredményének jelölése P1-P5.
P0 értékelhetetlen kenet, P1 szűz lányokon csak hámsejtek, P2 szexuálisan aktív nők, laphámsejtek és fvs-ek, P3 gyulladás, HPV gyanús, P4 daganatos sejtek láthatóak, P5 csak daganatos sejtek.
Új besorolás a Bethesda skála már közelít a későbbi szövettani leíráshoz.
Magyarországon szokás a nagyítóval történő kolposzkópos vizsgálat, ahol áttekintik a méhnyak nyálkahártya állapotát, ezután mintát vesznek a méhnyak felszínéről, amiből kenetet készítenek. A kenetből vizsgálják a citológiai eredményt, de egyéb gyulladásos elváltozások is felfedezhetőek.
A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák 100%-ban gyógyítható.
A méhnyakrák szűrési kampányok eredményeképpen drámai módon csökkent a méhnyakrákos megbetegedések aránya.
A városokban jellemzően sokkal nagyobb százalékban átszűrtek a nők.
2015 májusától hivatalosan is védőnői feladat lesz a méhnyakrák szűrés, erre eddig már közel 300 védőnőt képeztek ki, és a program folytatódik. Elsősorban a kisebb falvakban, városoktól távolabbi településeken teszik lehetővé a rákszűrést, ahol a védőnő személyesen is megszólíthatja a női lakosságot.
2014 októbertől valamennyi 7. osztályt elérő lány számára felajánlásra kerül a térítésmentes HPV elleni védőoltás. Több önkormányzat saját kezdeményezésének folytatása mellett döntött, így biztosítja a vakcinát azon lányok számára, akik 8. osztályosok, vagy ennél idősebbek, és életkoruknál fogva a nemzeti védőoltási program részeként bevezetett lehetőséggel már nem élhetnek.
A HPV a humán papilloma vírus nevének rövidítése. Több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. A méhnyakrákok mintegy 70 százalékáért a HPV-vírusok közül kettő típus, a 16-os és a 18-as tehető felelőssé. Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot ellene, ezáltal a szervezet képes lesz kivédeni a fertőzést. A térítésmentes vakcina a két vírustörzset tartalmazza. A négy komponensű vakcina a végbél és nemi szervek tájékán lévő szemölcsképződés ellen is véd. A fiúk oltása is szükséges lenne, mert fej-nyak daganatok és végbélnyílás daganatok nagy százalékát hozzák összefüggésbe a HPV fertőzéssel.

Bőrrák szűrése:

  • Magyarországon is emelkedik a legveszélyesebb bőrrák, a melanómás megbetegedések száma
  • itt is rendkívül fontos az idejében történő felismerés, mert a melanóma hamar ad távoli áttéteket.
  • 20 éves kortól évente szakorvos által történő bőrvizsgálat javasolt. Nagy számú anyajegy, nagyon világos bőr esetén a bőrgyógyász félévenkénti szűrővizsgálatot is javasolhat, emellett rendszeres önvizsgálat is szükséges.
  • figyelni kell arra, ha egy új anyajegy alakul ki, vagy ha egy anyajegy felszíne, nagysága, színe megváltozik. Különösen figyelni kell azokra az anyajegyekre, amelyek aszimmetrikussá válnak, ha egy anyajegyen belül több színárnyalat képződik, illetve ha egy anyajegy kifekélyesedik vagy vérzik
  • a bőrgyógyászati szűrés alkalmával egy dermatoszkóp nevű speciális nagyítóval vizsgálják meg az anyajegyeket. Az újabb technikának köszönhetően digitális dermatoszkóp is rendelkezésre áll, ezzel a műszerrel még hatékonyabban, számítógépes technika segítségével lehet megvizsgálni az anyajegyeket, a gyanúsabb anyajegyekről fénykép is készülhet, így a rendszeres szűrések alkalmával összehasonlíthatóak a képek, és a kisebb változások is felismerhetővé válnak.

Szájüregi rák szűrése:

  • 1985 óta a szájüregi rákok elfordulása 5x-re nőtt, kialakulásában szerepe lehet a dohányzásnak, HPV fertőzésnek is
  • szűrés történhet évenkénti fogászati vizsgálat alkalmával
  • önvizsgálat során a szájüreg minden részét, a nyelv alatti részt is tükör előtt át kell tekintetni, majd mutatóujjunkkal át is kell tapintani
  • figyelni kell a nem gyógyuló repedésekre, kifehéredett vagy hámló területekre, fekélyekre
  • az időben felfedezett, korai stádiumban lévő szájrák jól gyógyítható